Tehát elakadt a bürokrácia útvesztőjében... döbbenet, hogy mennyi sóhivatali engedély kell ilyenhez.

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/a_nemzeti_vagyonkezelon_mulik_mikor_emelhetik_ki_a_tankot/2571968/

És mi a helyzet azzal ami Szegednél van a Tiszában? Nem úgy volt ,hogy idén kiszedik?

Eddig csak egyetlen vízbe merült szovjet harckocsit sikerült minden kétséget kizáróan azonosítanom Magyarországon, mégpedig azt a T-34/85-öt, ami a Keszőhidegkút-Gyönk vasútállomástól nyugatra szakadt a vízbe a hídról még 1944. december 5-én. Vezetője Alexej Vasziljevics Truhacsev tőrm. (1913-1944.12.05.) a Kaposba fulladt. A szerencsétlenül járt harckocsi a 3. Ukrán Front 18. harckocsihadtestének 170. harckocsidandárába tartozott, toronyjele piros '502' volt. (CAMO)

Üdv,
Gábor

Nem biztos, csak a ráckevei szájhagyományos infókból tudok kiindulni,amelyek szerint a híd folyamatosan létezett a szovjet utászok általi, faanyagból történt megépítésétől, az új híd felépítéséig.Hevenyészett tákolmány azért szerintem nem lehetett, mivel az ercsi átkelés előtt jelentős igénybevételnek volt kitéve,(hogy hányszor építették át, az kérdés, a háború után, mivel volt hajózás a dunaágon, valamilyen formában nyithatóvá kellett tenni, így a pontonelemek legalább kombinált használata ekkor erősen valószínűsíthető, de erre részletesen emlékező adatközlőt nem találtam, levéltárban meg nem kutattam).

Biztosan megmaradt a legelső ideiglenes híd és nem volt utána pontonhíd? Egy tákolt fahidat a zajló jég is elvisz, ezt pedig ráadásul számos alkalommal bombázták is a levegőből.

A híd nem "klasszikus" pontonhíd volt, hanem helyben talált faanyagok felhasználásával ácsolt fahíd. Valószínűleg ez volt az oka, hogy (nem korabeli írott források,hanem ráckevei köztudat szerint) a hídra felhajtó első T-34 a dunába fordult. Az esemény 1944 november 22 (Ráckeve szovjet megszállása) és december 5. (az ercsi átkelés kezdete) közé tehető bizonyosan, de pontosabb dátumot nem tudok. A fahíd egészen 1948-49-ig, az Árpád-híd újjáépítéséig fennmaradt.A harckocsi partra vontatása ezekhez a munkálatokhoz kötődött.

Köszi. Igazából van ennél bővebb, illetve más adat is róla de nem korabeli hivatalos forrásból, szóval átfogalmazom a kérdést. Úgy tudom, az egy pontonhídról vízbe borult harckocsi volt. A vízbe kerülés idejéről, illetve körülményeiről pontosabb információt tud esetleg valaki?

Az illetékes megyei levéltárakban próbált valaki ezek után kutatni? A szovjet katonák nevei és eltemetésük helye megvan? Szovjet adatokból is vissza lehetne keresni a napot, amikor a vízbe került.

"A Tiszáról származó új ráckevei Árpád-híd felépítését akadályozta a víz alatt levő T-34-es harckocsi, melyet személyzetével együtt vontattak ki a partra. Az utolsó roncsok kiszedését az 1955. évi jeges árvíz idején súlyosan megsérült Tasi zsilip működésképtelensége tette lehetővé. Ekkor a Soroksári-Dunában alig egy méter víz maradt. A lakosság a kiálló roncsokat mind összeszedte, csak a nádasokban, az iszapban rejtőzködők maradtak a helyszínen."

forrás:

Tóth Ferenc: II.Világháborús roncsok a Csepel-sziget déli végénél

Ennél bővebb sajnos nincs,a ráckevei T-34 azonban a környéken tovább él, mint legenda, mert legalább 4 környező településen hallottam a Csepel szigeten a saját elsüllyedt tankjukról:)

A ráckevei T-34-esről van valakinek valami bővebb információja?

buvarkund:Nincs mit!

markgraf: köszönöm, hogy utánajártál ezeknek az értékes adatoknak.

buvarkund: Megkérdeztem a pontonhídról nagymamámat - ő azt mesélte, hogy a közúti híd mellet, nagyjából a vasútállomás magasságában volt a pontonhíd. A hídanyaggal valóban lehettek gondjaik, mivel a szovjetek a lakosságot vezényelték ki, hogy kimerjék a vizet a hídelemekből. Nagymamám elmondása szerint napi 10 pengőt fizettek érte.

A komáromi pontonhíd léte is érdekes új infó, a szovjet hivatkozási alapú szakirodalom egyáltalán nem említi, míg más esetekben a hídanyag összetételét is pontosan közlik.Hídanyagnak egyébként híjában lehettek, mert ugyanebben az időszakban a bécsi hadműveletek előkészítése során a budapesti hajógyárat "kérte fel" a 2.Ukrán front műszaki főnöke egy NPO hadihídoszlop teljes anyagának legyártására amit a pozsonyi hadihíd kiépítéséhez használtak fel.

Azért a makettel le lehet ellenőrizni a tanúvallomások, a sztori hitelességét.:)

Nem tudom, hogy "sajnos" vagy "szerencsére", de egy időben eléggé beleástam magam a KV-ISZ lánctalpszemek kérdésébe, és sajnos egy csomó kérdés nyitott maradt, épp azért, mert össze-vissza cserélgették a szemeket az oroszok a harckocsikon... :)

Ha a dátum jó, akkor nagy bizonyossággal JSZ 2. Akkor a torony hátulján lévő kis dudor is a géppuska pajzsa lesz, nem a háttérben lévő fákhoz tartozik.
Ui: a láncokban bizonyára neked van igazad König, még nem igazán foglalkoztam a JSZ harckocsik lánctalp fajtáival. :)

""valamilyen régebbi típus azt hiszem valamilyen 26 ról írt egykor""

Gondolom a T-26-osra gondolt, melyet több okból is kizárhatunk.:)

""A vonószemek is megfelelenek a JSZ 2-3-as harckocsiknak. A lánctalp szintén, bár egy kissé mintha a JSZ 3 felé hajazna.""

Ugyanazokat a lánctalpszemeket, lánctalptípusokat használták, így ez nem lesz perdöntő. :)
A csőszájfékkel, ágyúval kapcsolatban egyetértünk.

""Kérdés, hogy az adott szögben a torony a képen látható módon mely harkocsin látszana így...?""
Van otthon mindkettőből 1/72-es, így ezt pénteken meg tudom írni, Egerből.:)

Kaptam még Tóth Ferenctől néhány infót:

1945 tavaszán március utolsó napjaiban igen rövid ideig szovjet pontonhíd
volt felépítve, pont a tank vonalába. 1947-től már a Vízügyi igazgatóság
jelezte a tankot, mint hajózási akadályt. A meder alja itt sóderos ezért
nem süllyedt az iszapba.
Ennek közelébe volt még 5 vízi jármű elsüllyesztve. A képet ismeretlen
adományozó küldte postán, így jobb kép nincs róla. Az adományozó szerint
valamilyen régebbi típus azt hiszem valamilyen 26 ról írt egykor. és a
helyszínt sem ismerte.
A többi háborús tank 1947-ben. Gerjeni komp. Ráckeve híd, Enrődi híd. és
Újiráz híd mind T 34 volt. A három ilyen magyar úszódaru kezelői nem
tudtak erről. Viszont a cseheknek is adtunk jóvá tételként egy úszódarut
Ezért gondolom ők vehették ki, mert e határvízi egyezmények szerint a
sodorvonaltól északra a Csehszlovák állam takarította a Dunát.

Köszi a nagyobb képeket! Itt már jól látszik, hogy - az előző megállapításommal ellentétben - a löveg csőszájfékes, és az arányokat tekintve megfelel kb. a 122-es harckocsiágyúnak. A vonószemek is megfelelenek a JSZ 2-3-as harckocsiknak. A lánctalp szintén, bár egy kissé mintha a JSZ 3 felé hajazna.
Kérdés, hogy az adott szögben a torony a képen látható módon mely harkocsin látszana így...?

Harckocsi!
Itt van egy teljes fotósorozat!

Pont ez volt a kérdés.
Milyen típus lehet és mi lett a sorsa a kiemelt harcjárműnek?

Ha nincs meg a tank, csak a helye, akkor érdemes kutatni?

Mivel átlátni a görgőknél, és mintha látszódna pár kis görgő, akkor ez szinte valószínű, hogy ISz-2 vagy ISz-3.

Tényleg nagyon jó kép !! Köszi és bocs az off-ért !

Még egy nagyított montázs a többi kép lényegi részéről, hátha segít.

Tessék Hansy

http://img144.imageshack.us/img144/7660/01we3.jpg

Az Alkotás úti képek az 1956-os forradalom atlasza c. kiadványban voltak. Sajnos olyan rossz minőségben, hgy nem lehetett szkennelni...

Ha hétvégéig nem derül ki, akkor az IS-t otthon megnézem hasonló pózba állított makettel. (Szerintem is az a legvalószínűbb amúgy.)

Bár engem ez a túlságosan elöl lévő torony inkább a Isz-2/m3, ISz-3 irányba terelne... a keskeny és túl hosszú páncélteknő is ere utalna.

Fantal ! Ha nem gond belinkelhetnéd azokat a Széna téri képeket !