1944 őszére a hadihelyzet alakulása és a nyersanyaghiány miatt felmerült az igény egy, a rendszerben lévő géppisztolyainknál egyszerűbb kivitelű, igénytelenebb, ám de hasonló tűzerőt képviselő fegyverre. Ez lett (volna) a 1944 M. Danuvia géppisztoly, avagy más néven - mivel rendszeresítésre nem került - a Király-Győrik géppisztoly. A fegyver tervezését Király Pál és Győrik József végezte a Danuvia üzemében, az egyszerűség és anyagtakarékosság jegyében. Ennek megfelelően a fegyver sem válltámasszal, sem tusával, illetve fa ágyazattal sem rendelkezik, az elsütőszerkezetet csupán egy egyszerű hajlított acéllemez védi. Ágyazat híján a csövet perforált csőköpeny veszi körbe, melynek bal oldalán kapott helyet az első szíjkengyel.

https://postimg.cc/nXxbVp0P
https://postimg.cc/qzyHdzXK

A fegyver az előző típusokban alkalmazott félmerev reteszelésű zár helyet elreteszelés nélküli osztott tömegzárat kapott. Ennek célja elsődlegesen a gyártási idő csökkentése volt, a 44 M. zár kevesebb, és kevéssé munkaigényes alkatrészekből állt. A leegyszerűsített zármechanika megnövelte a hátrafutás hosszát, így a tokfeneket kissé meg kellett hosszabbítani. A tokfenéken kapott helyet a hátsó szíjkengyel, amit hegesztéssel rögzítettek. Az elsütőszerkezet mechanikája is jelentősen egyszerűsödött, a fegyver már csak sorozattűzre képes, bár a tűzváltó gyűrű továbbra is 3 állású maradt (E, S, Z).

https://postimg.cc/6T7NYH8Y
https://postimg.cc/6709xyKc

A Király géppisztolyokra jellemző, jellegzetes behajtható tár elvét elhagyták, a tárfészek fixen hegesztve van a tokhoz. Ezt a változtatást az egyszerűsítés mellett valószínűleg a biztosabb adogatás érdekében eszközölték, a korábbi típusok egyik fő hibája volt a "lengő" tárfészek miatti adogatási probléma.

https://postimg.cc/PC1XKSFB

Az előd típusokhoz alkalmazott 9x25 mm-es Mauser Export lőszert a háború végén sokkal elérhetőbb 9x19 mm -es Parabellum lőszerre cserélték. (A képen természetesen hatástalan darabok szerepelnek!)

https://postimg.cc/7bprcg7D

További egyszerűsítésként a zárfogantyú már nem munkaigényes forgácsolt alkatrész, csupán egy öntvény, valamint a célgömb egy egyszerű "V" alakú lemez, amit a csőköpenyhez hegesztettek. (Így belövésről, illetve célzottan leadott lövésről nem nagyon lehetett szó.)

https://postimg.cc/sByVL5k1

A hadvezetés valószínűleg a német "Volkssturmgewehr" program mintájára szeretett volna egy olcsó, a még működő üzemekben könnyen gyártható és összeszerelhető típust, amivel széles körben fel lehetett volna szerelni a csapatokat. A fegyver azonban a háború végső időszakában már nem kerülhetett bevezetésre, csupán a Hadtörténeti Múzeum kísérleti/prototípus példánya, és egy ásott, hiányos darab ismeretes a típusból.

Természetesen a képeken látható replika sohasem volt éles lőfegyver, azzá nem is alakítható, melyről a vonatkozó jogszabályok szerinti igazolással rendelkezik!