Tisztelt Tagtársak!
Sokan "leértékelik" a szovjet katonai műszaki berendezéseket, technikát. Itt egy ellenpélda: „ A II. világháború végére a szovjet mérnökök a Фиалка (M – 125) – (Fialka = Ibolya) néven kifejlesztették a „szovjet Enigmát”, amely évtizedekig feladta a leckét az USA és a NATO kódfejtőinek.
 Az eszköz kinézetéből nem nehéz az Enigmára asszociálni, ami nem feltétlenül a véletlen műve. A szovjet rendszer azonban minden tekintetben meg is haladta német elődjét. A Fialka is elektromechanikai elveket követve titkosította a szöveget, és fogaskerekek sorozatán futtatta át a betűket. Egy testes írógépre hasonlított, amelybe a kezelő begépelte a betűket, amelyek kódkerekek kombinációit megforgatva végül egy másik betűt dobtak ki. De még ez sem a végeredmény volt, mert következett egy kommutátornak nevezett alkatrész, amely még egyszer randomizálta a karaktereket - csak a biztonság kedvéért. A kódolt üzenetet lyukkártyába lyukasztották. A lyukkártyát aztán egy hasonló gépbe dugva, gyorsan dekódolni lehetett azt. A Fialkát főként a szovjet hadsereg használta. Azoknak a katonáknak, akik megtanulhatták a használatát, vállalniuk kellett, hogy két évig nem utaznak külföldre. A készülék többszörösen erősebben kódolta a szöveget, mint az Enigma, hiszen benne 10 kerék forgott a német változat három vagy négy kerekével ellentétben. Így ezek összességében 500 kvadrillió (500 x 10²⁴) kombinációt tudtak előállítani. Mindez olyan biztonságossá tette a szovjet kódolást, hogy az amerikai NSA (az elektronikus információszerzéssel foglalkozó titkosszolgálat) nem is tudta feltörni a szovjet kódokat, ha nem csúszott emberi hiba a rendszer működésébe (például nem sikerült ellopni a kódkulcsokat vagy nem állt át egy szovjet katona, a hóna alatt egy géppel és egy kódkönyvvel). Ilyen azonban a legritkább esetben történt meg.” (Forrás, fotók: Index,  Wikipédia)
Üdv.
Miki05