A napokban került birtokomba ez a német K-98 szurony hüvely. Sajnos elég viharverten, átrohadva.

Gondolkodtam, hogyan is lehetne tisztítani, hogy esetleg legyen belőle valami. Sok dolgot tisztítottam már ecettel, de itt többet ártott volna, mint amit használ. Az átrohadás garantáltan legalább másfél-kétszeresére nőtt volna, mert el is van vékonyodva ott az anyag.

Ezért az elektrolízis mellett döntöttem,

...amit nem bántam meg. A képek csak részben adják vissza, de a hüvely teljesen fémtiszta, nagyon szép lett.

Kb. fél napot pezsgett, kettő, (összesen három) drótkefézéssel. A végén -élből egy kis melegítéssel kezdve- sikeresen kitekertem a rugót rögzítő csavart, és kb. egy nap szorgos olajozgatás után sikerült kikocogtatnom a rugós részt is. Sajnos az egyik szár törött, és beütő sem került elő, de annyi baj legyen...

A rugós egységet is betettem pezsegni pár órára, aztán drótkefézés, szárítás, és egy vékony zsírréteg felvitele után összeraktam a szuronyhüvelyt, elkészült a munka.

Éppen volt egy jóformán teljesen megegyező állapotú szuronyom (legalábbis a markolatát tekintve), így összeházasítottam ezzel az Elite Diamant szuronnyal.

Nem akarom leszólni az ecetes tisztítást, mint említettem, én is sokszor csináltam, és biztosan fogom is még, de az elektrolízist jobbnak tartom, a következők miatt:

- teljesen savmentes. Restaurátortól tudom, hogy akárhogy lúgozunk, marad vissza savmaradék, ami tovább marja a fémet. A hivatalos restaurálásban éppen ezért többnyire tilos a sav használata.

- a lemez tárgyak széleit nem csipkézi ki

- az átrohadásokat nem növeszti

- a beütőket kíméli (az ecet nagyon nem!)

- ahol szép állapotú a fém, ott az is marad, nem gödrösíti be

- nem károsodik a tárgy, ha kicsit több időt tölt a tisztítóban

- és a tronf: stb!

Röviden megkísérelem leírni a módszert. Profik hagyják abba az olvasást, mert szeretném ha a leírásom alapján akár kezdők is sikerrel belevághatnának az elektrolízis készítésébe.

Ami szükséges hozzá:
-Műanyag vödör, vagy edény
-Víz
-Mosószóda
-Drót
-Léc
-Akkutöltő (nekem márkátlan 12V, 6A-os van)
-Rozsdamentes acél/saválló lemez

Nem vezető anyagú vödörbe tegyünk fogadó testet, ez rozsdamentes acélból (saválló anyagból) legyen. Ilyet főleg a konyhai eszközök közt könnyű találni, javaslom ügyesen kicsempészni, hogy az asszony ne hisztizzen. (Én pl. egy reszelőt használok, de most újítottam be valami mosogató alkatrészt is.) Ezt tegyük a vízbe, majd dróttal vagy közvetlenül csatlakoztassuk rá az akkutöltő pozitív saruját. Figyelem, a saru ne érjen a vízbe, mert akkor az is felveszi a mocskot, ami lejön a tárgyunkról. Nekem az jött be, hogy a fogadó tárgy sarka kilóg a vízből, erre jön a saru. A fogadó felület jó ha 2-3-szor akkora, mint a tisztítandó tárgy felülete.

Egy botot/lécet tegyünk keresztbe az edényen/vödrön, erre drótozzuk fel a tisztítandó tárgyat, aminek oly módon kell a vízbe lógnia, hogy ne érjen hozzá a fogadó tárgyhoz véletlen sem, de azért viszonylag közel, lehetőleg pár cm-re legyenek egymástól. A tárgyat érdemes szellősen betekerni a dróttal (nem csak ráakasztani), hogy egyenletesen, és mindél több felületen érintkezzenek.

Kb. így (sajnos ez a kép homályos, egyébként egy ásott 35M hüvely van rajta):

A közegnek lúgosnak kell lennie, ezt leghatékonyabban mosószódával érhetjük el, és így még mérgező gázok sem szabadulnak fel, de azért fontos hogy a műveletet szabad téren, vagy legalábbis jól szellőző helyiségben végezzük.

A fogadó felületre jön tehát a pozitív, a tárgyunk(at tartó drót)ra pedig a negatív saru.

Az akkutöltő bedugását követően a tisztítandó tárgy, és a drótja "pezsegni" kezd, és szépen elkezdi magáról ledobni a rozsdát, egyre koszosabbá téve a vizet is. Hagyjuk békén pár órát, aztán érdemes kivenni, és drótkefével vízben (egy másik edényben, másik vízben) áttisztogatni, egyben felmérni, hogy kell e még tisztulnia. Ezt ismételgessük a kívánt hatás eléréséig.

Azt azért érdemes tudni, hogy ez az eljárás mindent leszed a tárgyról, a fémtisztaságra törekszik. Tehát festett tárgyaknál nem ajánlatos alkalmazni, csak olyan dolgoknál, amik fémből vannak, és nincs rajtuk semmi más, cél velük a fémtiszta (közeli) állapot elérése. (Legalábbis még nem mertem kipróbálni fa markolattal rendelkező szuronyon pl., de lehet hogy egyszer belevágok egy "úgyis mindegy" darabbal).

Nekem is itt az oldalon segítettek sokat az elektrolízissel kapcsolatban, én is szeretnék segíteni annak, akit érdekel a dolog.

Figyelem! Mindenki vigyázzon magára, minden művelet előtt áramtalanítsa az akkutöltőt, és csak akkor dugja be (száraz kézzel), amikor minden a helyén van, és már nem piszkál semmit a vízben. A sarukat nem javallott összeérinteni, áramot nem piszkálunk vizes kézzel, stb, stb, csak ésszel mindent.