Király Pál.
Biztos vagyok benne,hogy ez a név nagyon sokak számra ismert név. Egy nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű magyar fegyverkonstruktőr viselte. Végtelenül tehetséges fegyvertervező volt Király Pál, akinek még a svájci SIG cég is rengeteget köszönhet.
De ki is volt ő?
Igaz hogy elég kevés ami életéről ismert, de ezt már csak az iránta táplált tiszteletből is hadd osszam meg veletek. Teljes neve Dedai Király Pál. Budapesten született 1880-ban, és a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1902-ben. Kimondottan tudósvénával volt megáldva, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy egy ideig ugyanezen az egyetemen mint tanársegéd is dolgozott. 1909-1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének tartalékos tüzértisztjeként harcolja végig a világháborút. Rajong a fegyverekért, és még a háborús szolgálat sem akadályozza meg abban , hogy tudományos igényességű tanulmányokat írjon és publikáljon a fegyverszerkezetekről.
A Monarchia felbomlását követően - mivel Magyarországon gyakorlatilag semmilyen fegyverfejlesztésre nem volt lehetőség - Svájcba megy, és a SIG cégnél helyezkedik el. Itt égre ki tud bontakozni zseniális fegyvertervezői tehetsége, és konstrukciói révén hamarosan nemzetközileg elismert szakemberré válik. Még Svájcban jó néhány fegyverkonstrukciója mellett megtervezi a Neuhausen gépkarabélyt, ami akkoriban rendkívül korszerűnek számított, késleltetett súlyzáras szerkezete pedig nagyon perspektivikusnak tűnt.
1929-ben hazajön és a Danuvia fegyvergyár mai szóhasználattal élve külső munkatársa lesz egészen 1944-ig. Már 1929-ben megalkot egy olyan 9mm-es, szilárd reteszelésű pisztolyt, a KD Danuviát, ami a hadi pisztolyok között akkoriban a legkorszerűbbnek számít.
Sok egyéb fejlesztést is végzett a Danuviánál, de pénz hiányában és más okokból tömeggyártásukra nem került sor. Elhozta Svájcból a Neuhausen gépkarabély terveit, s némi változtatás után 1939-ben rendszeresítették ezt a fegyvert mint 39M géppisztoly. Igaz, hogy a fegyver pisztolylőszerrel tüzelt, a csöve azonban rendkívül hosszú volt. Így lőszere ellenér is a gépkarabély kategóriába sorolandó.
Nem sokkal később elkészült a 39/AM változat, amelynél a fa tusát balra be lehet hajtani, lerövidítve ezzel a fegyver hosszát menethelyzetben. Az 1943-ban elkészült és rendszerbe állított 43M géppisztoly, mint a 39M módosított változata. Legszembetűnőbb változtatás a kétkaros lehajtható válltámasza. A géppisztolynak elkeresztelt gépkarabély egyes és sorozatlövések leadására alkalmas, íves csapóirányzékkal ellátott, nyitott tokszerkezetű fegyver. A tűznem váltása és a mechanikus biztosítása a tok végénél lévő tűzváló és biztosító gyűrűvel történik. Ennek három állása van: E-egyes, S-sorozat, Z-biztosított helyzet.
E nagyszerű konstrukció a maga egyszerűségével és megbízhatóságával igen hatásos fegyvere lehetett volna a hadban álló Magyar Honvédségnek, ha kellő mennyiségben a rendelkezésre állt volna.
Király Pál 1944-ben elhagyta az országot és sajnos többé nem tért vissza.

Tok oldalnézetből:
http://postimg.cc/image/gfyzjdixn/
http://s8.postimg.cc/n2g1kxbhh/2_Kir_ly.png
http://s18.postimg.cc/rtggxjfih/4_Kir_ly.png

Zár:
http://postimg.cc/image/d69rdgf0h/

Tártáska:
http://s11.postimg.cc/flcxyb077/11304353_914338565289751_591838108_n.jpg

Tusa:
http://s11.postimg.cc/sqxi1j0eb/SV105343.jpg http://s29.postimg.cc/rp3oadm47/SV105353.jpg http://s9.postimg.cc/6wc0rlkpr/SV105358.jpg http://s24.postimg.cc/ij375bsat/SV105352.jpg

Források a teljesség igénye nélkül:
Zsaru magazin
Internet
Haditechnika.