Harsányi dokumentumok!

https://www.vatera.hu/aranyosi-harsanyi-gabor-hosi-halott-repulo-ornagy-pilota-dokumentumok-fotok-1944-2764803443.html

Sikerült hozzájutnom még egy pár fotóhoz, ami szintén balesethez kapcsolódik.
http://postimage.org/gallery/bwovmxo/

Annyit még az esethez, hogy ő idősebb volt ekkor már, 49 éves. (Repülő szertári őrnagy volt.) Kubában a huszas években járt.

Megvan nekem másolatban a család által kiadott gyászjelentése is, időközben azt is előbányásztam. Bár a családok - érthető módon - szoktak néha az ilyen dokumentumokon "felfelé kerekíteni", mégis az ő gyászjelentésén - helyesen - az szerepel, hogy repülőhalált halt, nem az, hogy hősi halált halt.

Köszönjük a fáradozásodat! Így már kerek a történet.

Tehát a honvéd vezérkar által 1942-ben hivatalosan megállapított formula szerint:

„Hősi halottnak tekintendők a honvédséghez és fegyveres testülethez tartozó egyének közül:

a, az elesettek;

b, a sebesülés következtében elhaltak, még abban az esetben is, ha a halál a háború után – de az elszenvedett sérüléssel okozati összefüggésben – következnék be. A sebesüléssel egyenértékűek azok a sérülések, melyek bár nem ellenséges harceszköz behatásától állottak elő, azonban harci ténykedés folytán keletkeztek (pl. erődrobbantás, saját harceszköztől való sérülés, műszaki munkáknál előforduló balesetek, akadályelhárítás, illetve robbantásból keletkező sérülések stb.);

 c, a harctéren eltűntek és mint ilyenek, holttá nyilváníttattak;

d, a hadifogságban elhaltak, kivéve azokat, akikről a H. M. megállapította, hogy erre a megkülönböztető anyakönyvi bejegyzésre nem méltóak;

e, betegség vagy baleset következtében elhaltak közül azok, akik a kivonuló hadseregen belül a hadműveletekben ténylegesen részt vettek és betegségük, illetve a balesetből származó sérülések – beigazoltan – ebből az időből származnak, még abban az esetben is, ha a halál a hátországban, de még a leszerelésük előtt következne be (a ht. állományúakra vonatkozóan a H. M. dönt).

2. Hősi halottnak tekintendők még a honvédséghez és a fegyveres testületekhez tartozó katonai személyek, vagy egyéb szolgálat (légi figyelő stb.) ellátása közben ellenséges harceszközök behatása következtében vesztik el az életüket.

3. Hősi halottnak tekintendők végül még azok a polgári személyek is, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak és ennek következtében elestek, vagy ez alkalommal kapott sebesülésükbe belehaltak.”

Az hősi halálnak számít. Majd előszedem és bemásolom ide a HM rendeletet szó szerint, amit a könyvbe is beletettem.

Tudtommal annak számít. Szülővárosom temetőjében van eltemetve egy I. vhs honvédtiszt, aki 1921-ben halt meg háborús sérülés következtében, a neve szerepel a város hősi emlékművén.

És akkor mi a helyzet, ha valaki a fronton szerzett sebesülései következtében hal meg egy év elteltével otthon, párnák közt? Konkrét esetről van szó, azért kérdezem.

Ez nem így van. Akkor sem így volt és most sem. Hadműveleti területen számít a baleseti halál hősi halálnak, a hátországban nem. Ha elolvasod a Kőr Ász 21-22. oldalán az 1942-es HM által formába öntött definíciót, meglátod. Pont ezért tettem bele a könyvbe, mert nincsenek vele tisztában az emberek, mi micsoda.

Harsányi repülőhalált halt és nem hősi halált. Példának okáért Horthy István halt hősi halált, mert bár ő is balesetben zuhant le, az övé éles harci bevetés volt, hadműveleti területen.

A katonai szolgálat teljesítése közben bekövetkezett haláleset hősi halálnak számít. Ha pl. az őrtoronyban tartózkodó katonát villámcsapás éri, az is.

Harsányi nem hősi- hanem repülőhalált halt. A saját háza mellett a kertbe zuhant, miközben a feleségének bemutatózott. Nagyon érdekes, kalandos életű repülőtiszt volt, fiatalabb korában egy ideig volt Kubában is.